A kazán egy összetett rendszer, attól, hogy nem működik egy radiátor, még koránt sem biztos, hogy a kazánt kell cserélni. Semmiképpen se próbáljunk meg sufnituning módszerekkel magunk ügyeskedni, mindenképpen forduljunk szakemberhez. Ő azt is tudni fogja, mi hibásodott meg, javítható, szervízelhető-e, és érdemes-e, egyáltalán?
A szakértő a fenti megoldások közül a padlófűtést tartja a legkomfortosabbnak. Igaz, ez a legdrágább is, hiszen ha ezt egy normál szobába szakember segítsége nélkül szereljük be, akkor körülbelül 400-450 ezer forintba kerül. "Ha azonban a helyiségnek bonyolultabb az alakzata, akkor mindenképpen szakembert kell hívni" – tette hozzá az elektromosfűtés-szerelő. Cikkünk az Energia Magazin őszi számában is olvasható.
Mióta elkezdtünk széles körben foglalkozni a norvég elektromos fűtési rendszerekkel rendszeresen kapunk visszajelzéseket (nem egyszer támadást is) arról, hogy miért fűtsenek az emberek villannyal, hiszen a gáz most a legolcsóbb fűtés. (Ha nem számítjuk, hogy valaki a saját erdejét tudja eltüzelni. 🙂) Sokszor azonban érzelmi alapon és nem a teljes kép értékelésével történik a "megfellebbezhetetlen" vélemények kialakítása, csupán a fűtés költségeire koncentrálva. Ezért úgy döntöttünk, hogy kiválasztunk két, Magyarországon gyakori háztípust, árajánlatot kérünk a 0-ról való kialakításra gáz, illetve elektromos fűtés kiépítésében (honlapunkon szereplő árakkal), és egymás mellé tesszük őket összehasonlításra. Az eredmény számunkra nem meglepő! Az alábbiakban Ön is összevetheti a két dolgot. Rajta, jó elemzést!
A kazán hatásfoka részterhelésen az alábbiakat veszik figyelembe – a kazán hatásfoka részterhelésen, a kazán hatásfoka névleges terhelésen, a korrigált kazánterhelés, a kazán fajlagos készenléti vesztesége a kazánterheléshez tartozó kazánvíz hőmérsékleten. Kazán éves hatásfok A fűtési időszak nagy részében a kazán részterheléssel üzemel. A tüzelőanyag fogyasztásával ezért az ilyen működés közben értelmezhető hatásfok lesz arányban. Az éves hatásfok meghatározásához az egyes részterhelések megfelelő idősávjait veszik figyelembe (más a részterhelés ősszel, télen, stb). Az egyes részterhelésekhezpedig más és más valós hatásfok tartozik, melyek átlagából határozható meg az éves hatásfok is. Esettanulmányok alapján néhány példa: szabványosan kazán állandó (80/60 fok) kazánvíz hőmérséklet üzemmel 73-90% hatásfok közt változik. Éves hatásfok: 84% szabványos kazán 2x túlméretezve: 58-85%. Éves hatásfok: 75% alacsony hőmérsékletű kazán állandó üzemben: 86-92%. Éves hatásfok: 90% Azaz látható, hogy az itthon szokásos túlméretezés mennyire nem tesz jót a fogyasztásnak és jelentősen csökkenti az éves hatásfokot!