A Mohácsi Csata — Csata – Wikipédia
A csata vagy ütközet két, vagy több fegyveres embercsoportnak egymás legyőzésére, vagy megsemmisítésére irányuló erőszakos összeütközése. Ha csak két ember ütközik meg egymással, azt párbajnak vagy párviadalnak hívják. A csata fogalma az idők során a hadviselés jellege miatt módosult és szinonim fogalomként az ütközet mellett megjelent a hadművelet is. Története [ szerkesztés] A csata fogalma a 19. század második feléig a küzdő felek fő erőinek szűk térben végbement nagyméretű, nagy emberáldozatokat követelő és közelharcban végződő fegyveres összecsapása volt. Ilyen jellegű csaták voltak a muhi csata, a mohácsi csata vagy a lipcsei csata. A tömeghadseregek kialakulásától kezdve megváltozott a háború így a csata jellege is. Ekkortól már a hadviselő felek a veszteségeket gyorsan pótolták és a huzamos ideig tartó hadi tevékenységeket hadműveletnek nevezik. A hadművelet a csatával szemben nem gyors lefolyású és méretét tekintve nagyobb, hiszen széles arcvonalon kibontakozó ütközetek sorozata.
És következményei
Pest lakosságát teljesen kiirtották. Komolyabb ellenállást a Pilismarót mellett összegyűlt kb. 25 ezer fős paraszt- és jobbágysereg tanúsított, amely szekértábort hozott létre, de a jól felfegyverzett törökök hamar szétverték és lemészárolták őket. A tél közeledtével a szultán úgy döntött, hogy csapataival visszavonul Törökországba (1526. október), de közép-európai hódításairól nem szándékozott lemondani: 1529-ben Magyarország középső részén most már zavartalanul áthaladó hadai Bécset is megostromolták, de a várost nem tudták bevenni. Elesett viszont több magyar vár is. 1526 őszén megindult a rivalizálás a koronáért Ferdinánd osztrák főherceg, Habsburg Mária királyné unokatestvére, és Magyarország választott királya Szapolyai János között. Először Szapolyai, majd Ferdinánd is királlyá koronáztatta magát. Fegyveres harcot robbantottak ki a szerbek Cserni Jován vezetésével, akik Ausztria alá adták magukat (Jován annak idején harcolt a mohácsi csatában). 1541-ben az ország három részre szakadt: nyugaton a Habsburgok uralkodtak, akik megszerezték a magyar királyi koronát, keleten Szapolyai János szintén viselte a királyi címet, de elismerte a török fennhatóságot, végül az ország belsejében Budáig nyúló ék alakú területet a törökök (Szapolyai János halála után) végleg megszállták, és pasalikká (Budai vilájet) alakították.
Röviden
Fajtái, típusai [ szerkesztés] A csata folyhat a szárazföldön ( kurszki csata), a levegőben ( angliai csata) és a tengeren ( atlanti csata) vagy lakott területen (városi csata) esetleg kombináltan egyszerre több helyszínen is. Ezek alapján lehet szárazföldi-, tengeri- illetve légiütközet. A csatában részvevő egységek lehetnek reguláris és/vagy irreguláris csapatok és ezek egyszerre több haderőnemhez is tartozhatnak. Csata részei [ szerkesztés] Bevezetés [ szerkesztés] A csata előkészületeként a csapatok felfejlődnek ( csatarend). Tervszerű csatákban: tüzérségi előkészítés, légi fölény biztosítása, illetve terepviszonyok kihasználása. Döntő küzdelem [ szerkesztés] Az ütközet azon része, amikor az ellenfelek megpróbálják kihasználni taktikai - stratégiai előnyeiket a csata megnyerése céljából. Időbeni korlátja nincs, a következő fázisig eljuthat pár perc vagy akár napok/hetek/hónapok (például a Sztálingrádi csata, 5 és fél hónap) alatt is. Csata helyszíne, elnevezése [ szerkesztés] Tipikus városi harc: A Sztálingrádi csata A csata helyszínét csatatérnek vagy hadszíntérnek nevezik.
A mohacsi csata
Érettségi
A mohácsi csata ábrázolása XVI. századi török miniatúrákon Johann Schreire: A mohácsi csata (1555) Wenczel Pohl: Mohácsi csata (1765) Than Mór: A mohácsi csata (1856) Székely Bertalan: holttestének megtalálása (1860) Orlai Petri Soma: Perényiné a mohácsi csata után összeszedeti a halottakat (1860) Székely Bertalan: Mohácsi csata (vázlat) Székely Bertalan: Mohácsi csata (1866) Mohácsi csata (? ) Dr. Kincses Ferenc: Mohácsi csata (2001) Kedves János: Mohácsi csata (? )
- A mohácsi csata előzményei
- A mohácsi csata érettségi
- Metro áruház
- A mohácsi csata animáció